2013–ban amikor Hanna lányom született, elvégeztem egy OKJ Pék tanfolyamot és időközben beleszerettem a kenyérkészítésbe. Sok mindent megtanultam a kenyérről, az adalékokról, lisztjavítóról és elhatároztam, hogy mi nem eszünk adalékos kenyeret. Rengeteg szakirodalmat gyűjtöttem be és youtube videót néztem meg, hogy minél jobb és egészségesebb kenyeret tudjak készíteni.
A tanfolyamra együtt jártam Vajda Józsival, a Pékműhely tulajdonosával is. A gyakorlatom során - egy ismerős segítségével - pár alkalmat töltöttem a Jacques Lisztben Misi a péknél, a gyakorlatom többi részét tanár úrnál, Salló Gábornál töltöttem.
Eleinte élesztős kenyereket készítettem, de egyre jobban izgatott a kovász készítése és a kovászos kenyér-technika. Most már csak kovászos kenyeret készítek, hosszú kelesztési idővel 8, 12, 24, és 48 órás változatban.
Sajnos egy blogban nem lehet érezni, csak elmesélni a készítés közben lévő savanykás kovász illatot ami belengi a konyhát és sütésközben a kenyér mámorító illatát. Amíg nem magam sütöttem a kenyeret, addig nem is tudtam milyen rossz a bolti kenyér. Az igazi kovászos kenyér savanykás illatú, bélzete kicsit nedves és lukacsos, kicsit masszívabb, mint a sima bolti kenyéré, de nem rágós, napokig megtartja az állagát és az élvezhetőségét, nem morzsálódik, a héja ropogós. Természetesen a héj elveszíti a ropogósságát 6 - 8 óra után. A kovászos kenyérkészítés először akarat később hitvallás kérdése.
Habár a kovászos kenyérkészítés az igazi szerelem, nem szeretném kihagyni a kalácsokat, csigákat, és egyéb édes finomságokat sem a receptek közül.
A kenyereimhez adalék- és lisztjavítószer-mentes lisztet használok a Szabómalomtól, és bio sót (Parajdit vagy Himalájait).
A kovászomat 2013 óta nevelem és hetente legalább kétszer sütök.
Azóta nem nagyon veszünk kenyeret, de ha mégis, akkor Pipacs pékségben vagy a Pékműhelyben veszünk igazi kovászos kenyeret.
